November - 2018
H K S C P S V
  01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30  

Szakleírás

Képzési és kimeneti követelmények


1. Az alapképzési szak megnevezése: emberi erőforrások

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)
– szakképzettség: közgazdász emberi erőforrások alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: BA in Human Resource Administration

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. Képzési ág: üzleti

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 80 kredit,
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit,
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit,
6.4. A szakdolgozathoz rendelt minimális kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül,
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 72 kredit,
6.6. Intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésben szerezhető kreditérték: –.


7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó kompetenciák:

A képzés célja: a gazdaságtudományokban jártas, módszertanilag felkészült, megfelelő szakmai és általános műveltséggel rendelkező gazdasági szakemberek képzése, akik közgazdasági, üzleti, vezetési, szociológiai, pszichológiai, politológiai, jogi és kommunikációs ismereteikre támaszkodva képesek a munkaerőpiacok elemzésére, az emberierőforrás-gazdálkodás funkcióinak ellátására, korszerű módszereinek alkalmazására, az érdekegyeztetési folyamatok koordinálására, az érintett területeken szervezési, elemzési, tervezési, döntés-előkészítési és szolgáltatási feladatok megoldására, továbbá a megszerzett ismereteik alapján alkalmasak tanulmányaik mesterképzési szakon történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában az emberi erőforrások alapképzési szakon

végzettek ismerik:

➜ a gazdálkodás fogalmait, legfontosabb összefüggéseit és a gazdálkodást meghatározó tényezőket,
➜ az erőforrásokkal, ezen belül az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás korszerű eljárásait, tervezési, elemzési és értékelési módszereit,
➜ az emberierőforrás-gazdálkodás szervezeti és információs rendszerének működését,
➜ a kompetenciák fejlesztésének az egyéni és szervezeti képességekre gyakorolt hatását, az emberi tőkebefektetések és hozamok vizsgálatát,
➜ a munkaerő-piaci, érdekegyeztetési és emberierőforrás-fejlesztési folyamatok elemzését és koordinálását, az ezzel kapcsolatos döntéselőkészítési feladatok megoldását az üzleti életben és a közszolgálatban.

Az alapfokozat birtokában az emberi erőforrások alapképzési szakon

végzettek alkalmasak:

➜ a gazdaság különböző területein működő szervezetekben, illetőleg vállalkozásokban az emberi erőforrások fejlesztését és hasznosítását elősegítő gazdálkodási, elemzési és tervezési feladatok ellátására,
➜ önálló munkavégzésre és csoportmunkára,
➜ közgazdasági megfontolásokra épülő, gazdasági kalkuláción alapuló meggyőző szakmai érvelésre, informatikailag támogatott korszerű elemzési módszerek, tárgyalási és prezentációs technikák alkalmazására,
➜ megbízható munkavégzésre multikulturális környezetben,
➜ vezetői, tanácsadói munka támogatására,
➜ munkaerő-piaci elemzések készítésére, emberierőforrás-gazdálkodási funkciók és érdekegyeztetési folyamatok vizsgálatára,
➜ a személyügyi, a munkaerő-piaci és az érdekképviseleti szervezetekben szolgáltatási feladatok ellátására,
➜ az emberierőforrás-fejlesztési és hasznosítási döntéseket előkészítő módszerek és technikák alkalmazására, az elemzésekhez szükséges információk megszerzésére, feldolgozására, felmérések, jelentések elkészítésére.


8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

➜ közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapozó ismeretek: 80–100 kredit
matematikai alapok, statisztika, informatika, mikroökonómia, makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, munkagazdaságtan, környezet-gazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, vezetés és szervezés, gazdasági jog, számvitel alapjai, vállalati pénzügyek, emberierőforrás-menedzsment, marketing, készségfejlesztő gyakorlatok, szaknyelv, egyéb üzleti alapozó ismeretek;

➜ társadalomtudományi alapismeretek: 10–20 kredit
filozófia, szociológia, pszichológia, politológia, jog, gazdaságtörténet, demográfia, gazdaságpolitika, európai uniós ismeretek, egyéb szakmai és társadalomtudományi ismeretek;

➜ szakmai törzsanyag: 70–90 kredit
munkaerő-piaci intézmények és politikák, szervezet- és munkaszociológia, munkahelyi és munkaerőpiaci képzés, munkaügyi kapcsolatok rendszere, munkajog, kompetencia- és ösztönzésmenedzsment, üzleti kommunikáció és tárgyalástechnika, személyügyi tevékenység, személyügyi informatika, személyügyi kontrolling, szervezeti magatartás, szociálpszichológia, szervezeti kommunikáció, területfejlesztés, oktatáspolitika, emberierőforrás-gazdálkodási esettanulmányok, munkavédelem és ergonómia, regionális munkaerő-gazdálkodás, projektvezetés, operációkutatás, továbbá specializációk, szakirányok, amelyek a szak törzsanyagához, kötelező és választható tárgyaihoz kapcsolódó speciális szakmai ismeretek elmélyítését teszik lehetővé.

9. Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat az egyes ismeretkörökhöz kapcsolódó gyakorlati foglalkozásokon szerezhető meg.

10. Nyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú szaknyelvi vagy felsőfokú C típusú általános nyelvvizsga, illetve ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.


A szak képzési és kutatási előzményei

A Budapesti Corvinus Egyetem (jogelőd: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem) Közgazdaságtudományi, illetve Gazdálkodástudományi Karán évek óta fő- és mellékszakirány keretében folyik az emberierőforrás-gazdálkodás ismeretanyagának, illetőleg tantárgyainak oktatása.
A „bolognai folyamat” révén az emberi tőke fejlesztésének és hasznosításának a közgazdasági műveltséghez és a vezetési kultúrához tartozó tudásanyaga még inkább a szakmai súlyának megfelelően épülhet be a megújuló gazdaságtudományi képzésbe: az „Emberi erőforrások” az üzleti alapszakok között szerepel.
Az elmúlt évtizedben Magyarországon a közgazdászok képzése nem tartott lépést a nemzetközi követelmények és a verseny globalizálódása diktálta emberierőforrás-gazdálkodási szakemberigény ugrásszerű növekedésével. Mind az üzleti életben, mind a közszolgáltatásban tömegesen hiányoznak azok a fiatal szakemberek, akik korszerű elméleti és módszertani felkészültségükkel képesek lennének az emberierőforrás-gazdálkodás megváltozott funkcióinak ellátására, a munkaerő-piaci folyamatok elemzésére vagy az érdekegyeztetési folyamatok koordinálására.
A szakvezető tanszék – a Budapesti Corvinus Egyetem Emberi Erőforrások Tanszéke – az ezredforduló után az alábbi országos jelentőségű, és részben nemzetközi visszhangot is keltő kutatásokat irányította:
– Háztartások munkaerő-piaci magatartása a kilencvenes években.
– Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata.
– A munkanélküli ellátórendszerben bekövetkezett változások hatásvizsgálata.
– A felsőoktatás kibocsátása és a munkaerő-piaci kereslet Magyarországon.
– Tudás alapú gazdaság és munkaerőpiac. Oktatás és munkaerőpiac. Munkaerő-piaci indikátorok és munkanélküli segélyezés.
– A vállalati kormányzás hatása az emberi erőforrások hasznosítására és a munkaerő-piaci politikákra.
– A munkaerő-piaci politikák, a munkaerő-tervezés és a munkaügyi kapcsolatok nemzetközi összehasonlító vizsgálata.


Az alapszakra épülő (tervezett) mesterképzés és a tehetséggondozás

Az Emberi erőforrások alapszakra építve intézményünkben több mesterszak indítását is tervezzük, ezek közül az egyik a Nemzetközi emberierőforrás-menedzsment szak. A mesterképzésnél a legfrissebb hazai és nemzetközi kutatási eredményeket építjük be az oktatási programba, és stratégiai feladatok megoldására készítjük fel a hallgatókat. A mester szintű képzés az alapszakon megszerzett tudás elmélyítését és magasabb szintű rendszerezését szolgálja a szakirányok nyújtotta specializáció révén.

Az Emberi erőforrások alapszakon végzett hallgatók természetesen továbbléphetnek az említett mesterszakra, de a Budapesti Corvinus Egyetemen más felsőoktatási intézmények, illetőleg más alapszakok hallgatóit is szívesen fogadjuk a szóban forgó mesterszakon tanulmányaik folytatása
esetén.
A Nemzetközi emberierőforrás-menedzsment mesterszak elvégzése után a hallgatók okleveles közgazdász szakképzettséget szerezhetnek.
A képzési program kidolgozásánál szem előtt tartjuk a tehetségek gondozását és a képességek fejlesztését, mind az elméleti módszertani alapozásnál, mind az alkalmazási készségek elsajátításánál.
A hallgatók érdeklődési körének megfelelően a mester szinten bővítjük a szabadon választható tantárgyak körét, és csoportos munkán alapuló választható projekteket építünk be a tantervbe.
A tehetséggondozást szolgálja az is, hogy a tantárgyi programok fejlesztését és a diplomakurzusok tematikáit az üzleti élet és a közszolgálat szakmailag irányadó, vezető szakértőivel egyeztetjük. A tehetségek gondozásának szerves része az önálló, kreatív munkavégzés és az együttműködési készség fejlesztése magában az oktatási folyamatban. Ezt egy mentori, tehetséggondozási rendszer kialakításával is támogatjuk. Hasonló célokat szolgál a hallgatók külföldi részképzésének ösztönzése. A kutatói vénával rendelkező hallgatók bekapcsolódhatnak a tudományos diákköri munkába, és részt vehetnek a tanszéken folyó kutatásokban, illetőleg demonstrátori feladatok ellátásában. Az inkább gyakorlati tevékenység iránt érdeklődő hallgatók az alkalmazott kutatási feladatokban való részvétel mellett az Emberi Erőforrások Tanszékkel szoros kapcsolatban lévő bázisvállalatoknál és közintézményeknél végezhetnek részmunkaidős feladatokat.
A tehetséggondozás egyik legfontosabb intézményesített színtere a Budapesti Corvinus Egyetemen a szakkollégiumok rendszere. A szakkollégiumok a tanterven kívüli oktató- és kutatómunka fontos műhelyei.

A Rajk László Szakkollégium 30 éves fennállásának kezdetétől kialakult keretek között végzi tevékenységét. A kollégium tevékenységének három pillére – az igényes szakmai munka, a demokratikus, az egyén önfejlesztésére és aktivitására alapozó belső közélet, valamint a társadalmi érzékenység – határozza meg a működés alapjait.

A Társadalomelméleti Kollégium szakmai munkájának alapja a körök és előadások rendszere. A kör heti rendszerességgel tartott fél- vagy egyéves időtartamú kiscsoportos foglalkozás-sorozat, meghívott körvezetővel. A foglalkozásokon a körtagok alaposan körüljárnak egy őket érdeklő témát a vonatkozó szakirodalom feldolgozásával. A TEK nemzetközi kitekintést is nyújt tagjainak.

A Széchenyi István Szakkollégium is az intenzív, elmélyült tanulmányokat tartja fő feladatának, a közvetlen demokrácia gyakorlásával és a közösségi élet fejlesztésével karöltve. Létszáma 60 fő körüli, tíz év átlagát tekintve kétszeres a túljelentkezés. Ma már nem csak a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói, hanem más egyetemek, elsősorban az ELTE hallgatói is tagjai lehetnek a kollégiumnak. Az egész egyetemi nyilvánosság részére meghirdetett előadásokat sokan látogatják. Évente 15–20 előadást szerveznek. A Széchenyi István Szakkollégium téli tábort is szervez szakmai orientációval.

Az Egyetemi Vállalkozói Kollégium filozófiája és oktatási rendszere a gyakorlatorientált vezetői ismeretek köré szerveződik. Évente mintegy 15–20 kurzus indul.

Választható specializációk

  Vállalkozásfejlesztés


Utolsó frissítés: 2018.10.19.